Csökkent a budapesti vállalkozások kockázatossága

A felszámolások száma közel 7 százalékkal mérséklődött 2016-ban, míg a végelszámolások száma 13 százalékos növekedést mutatott. A kényszertörlések száma 40 százalékkal csökkent a tavalyi év első kilenc hónapjához mérten. A magyar vállalkozások nagyságrendileg 40 százaléka a fővárosban működik, ezáltal meghatározó befolyással bírnak az országos tendenciák alakulására is. Két éve még 216,5 ezer vállalkozás végezte itt tevékenységét, ám mostanra számuk 4,6 százalékkal mérséklődött. A legintenzívebb visszaesés 2015 első felében történt, amikor 6 hónap alatt 2,3 százalékkal csökkent a működő cégek száma Budapesten. A mélypontot idén júliusban mértük 206,5 ezer társasággal, ám október elejére minimális növekedést követően újra 207 ezer fölé emelkedett a működő cégek száma.

A legnagyobb népszerűségnek a XI. kerület örvend, ahol közel 20 ezer céget tartanak nyilván. Valamelyest lemaradva a XIII. és a III. kerület következik, 16 600 illetve 15 600 céggel. A legkevesebb vállalkozással a XXIII., a XX. és a XIX. kerületben találkozhatunk, ahol 1 700, 4 200 valamint 4 300 társaság működik.

Budapesten átlagosan minden nyolcadik lakosra jut egy társaság, míg a második legtöbb céget számláló Pest megyében csak minden 16. lakos tudhat magáénak egy céget. (Persze kerületenként vizsgálva jelentős szórással találkozhatunk, a XX., XXI. és XVII. kerület inkább a pest megyei átlagot közelíti, hiszen itt csak minden 15. lakosra jut egy vállalkozás, szemben az V. és VI. kerülettel, ahol már minden harmadik emberre jut egy társaság.)

Tavaly az összes új cég 48,2 százalékát – 12 ezret – jegyezték be Budapesten, míg az idei évben ez a részarány visszaesett 45 százalékra, ugyanis az első kilenc hónapban mindössze 8800 cég alakult itt. A legtöbb új társaság a XI., a XIII. és a VI. kerületben került bejegyzésre, szeptember végéig 801, 747 illetve 695 új céget regisztráltak ezekben a kerületekben. Ugyanebben az időszakban a legkevesebb új társaság a XXIII. kerületben jött létre, számuk itt nem érte el a 70-et. A XX. és a XIX. kerületekben is mindössze 127, illetve 155 vállalkozás alakult. A legdinamikusabb – 5 százalék feletti– bővülés a belvárosban, a VIII., a VI., az V. és a VII. kerületekben történt, míg a XII. és a XVII. kerületben nőtt legkevésbé az új cég alalapítási kedv.

A cégek körében a legnépszerűbb terület a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. Idén – a közel 9 százalékos növekedésnek köszönhetően – már csaknem 1 200 új vállalkozás kezdte meg működését ebben a szektorban. Hasonló népszerűségnek örvend az ingatlanpiac és a nagykereskedelem, mindkét ágazatban több mint 900 vállalkozás indult az idei évben – igaz ugyan, hogy míg az ingatlanos cégek esetében ez 15 százalékos bővülést jelent az új cégek számát tekintve, addig a nagykereskedelmi cégek körében ez a szám már 17 százalékos visszaesést jelez. A nagykereskedelemhez hasonlóan a kiskereskedelem népszerűsége is sokat csökkent, ugyan az év első háromnegyedében 853 új céget regisztráltak, ez az érték 14 százalékos mérséklődést mutat az előző évi adatokhoz mérten. Népszerű ágazatok még az építőipari és az adminisztratív és szolgáltatást támogató terület, előbbinél 860, utóbbinál 777 új társaság kezdte meg működését.

Negatív események megoszlása, élen a nagykereskedelem

Bár az idei év első kilenc hónapjában 13 százalékkal nőtt a végelszámolások száma a fővárosban, ez a növekedés még így is elmaradt az országosan jellemző 15 százalékos emelkedéstől. Az országos tendenciához hasonlóan az első negyedévben mutatkozott kiugróan magas emelkedés a végelszámolások számában, ebben az időszakban közel 30 százalékkal több eljárást indítottak, mint a korábbi évben. A legnagyobb arányú növekedés a XXIII. kerületben történt, ahol csaknem duplájára nőtt az új eljárások száma az idei évben, míg a XIV. és XV. kerületben 40 százalék körüli növekedés volt mérhető. Ugyanakkor hét kerületben csökkent a végelszámolások száma, mint az előző év első kilenc hónapjában, közülük is kiemelkedik a XVII., a X. és a XXII. kerület, ahol 12, 10, illetve 5 százalékos csökkenés történt.

Míg országosan április és augusztus kivételével minden hónapban csökkent a felszámolások száma a tavalyi bázishoz mérten, addig Budapesten júniusban, júliusban és szeptemberben is növekedett ezen eljárástípus száma. Még így is az első háromnegyed évben összesen 6,64 százalékkal csökkent a fővárosi felszámolások száma, igaz ez jócskán elmarad az országos 16,6 százalékos visszaeséstől. A XXIII., a XX. és a XVII. kerületekben legalább 40 százalékkal mérséklődött az új eljárások száma az idei évben, míg a XXI., a VI. és a X. kerületben 20 százalék feletti növekedés történt. 41,6 százalékkal mérséklődött viszont a kényszertörlések száma 2016-ban, ami lényegesen magasabb, mint az országosan mért 27,8 százalékos csökkenés. Különösen szembetűnő volt a visszaesés az év első két negyedévében, az elsőben 57, míg a másodikban 47 százalékkal kevesebb eljárást regisztráltak. A harmadik negyedév viszont „mindössze” 15,2 százalékos gyengülést mutat. A kényszertörlések tekintetében is változatos a kép, a VIII. kerületben a legrosszabb a helyzet, ahol az idei évben minden 12. vállalkozásra jutott egy kényszertörlés, míg az I. kerületben mindössze minden 74. vállalkozásra esett egy új eljárás. A csődök számában is csökkenés tapasztalható, míg tavaly egész évben az összes eljárás 44,44 százalékát – 28 darabot – regisztrálták a fővárosból, addig idén kilenc hónap alatt 15 eljárást kezdeményeztek.

A legtöbb felszámolási és kényszertörlési eljárás a nagykereskedelmet sújtotta, előbbiből 10,4 százalékos csökkenés után 396 darabot, utóbbiból csaknem 41 százalékos mérséklődést követően is 1412-t regisztráltak idén. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató cégeknél csaknem 12 százalékos növekedés után 315 felszámolás indult, míg a kiskereskedelemben 5 százalékos mérséklődés után is 264 új felszámolás történt. A kiskereskedő cégek körében a kényszertörlések száma is kiugró, 48 százalékos visszaesés után is 976 eljárás indult 2016-ban. Nagyságrendileg 900 kényszertörlés indult az év első kilenc hónapjában, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző valamint az építőipari cégeknél, annak ellenére, hogy mindkét szektorban 40 százalék körüli javulást tapasztalhattunk az idei évben.

Jelentősen csökkent a fővárosi cégek kockázatossága. 2014 végén még a működő cégek csaknem 3,5 százaléka került csőd- vagy felszámolási eljárás alá egy év alatt, ami 0,23 százalékponttal magasabb volt, mint az országos érték. 2015 első negyedévének végére ez a különbség 0,4 százalékpontra növekedett, ugyanis amíg az országos átlag javult, addig a budapesti cégek bedőlési indexe szinte semmit sem csökkent. 3,41 százalékos értékével a főváros az ország harmadik legkockázatosabb térségének számított ekkor. A harmadik negyedév végére már sikerült újra megközelítenie az országos átlagot, 2015 végére pedig már az országos átlagnál 0,1 százalékponttal alacsonyabb bedőlési arány jellemezte fővárosunkat. 2016 első félévében tovább csökkent a budapesti cégek kockázatossága, igaz, ez a harmadik negyedévben valamelyest visszaesett, ami miatt a bedőlési arány szeptember végén némileg meghaladta az országos szintet.

Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere kiemelte, hogy a fővárosi cégek között a legnagyobb bedőlési indexekre a fafeldolgozásra, valamint a gumitermékek gyártására szakosodott cégeknél kell számítanunk, itt ugyanis a működő vállalkozások több mint 3 százaléka ellen indul csőd vagy felszámolás egy éven belül. A legkevésbé kockázatos ágazatok pedig a közigazgatás és védelem, a humán-egészségügy és az számítógépeket, elektronikai termékeket gyártó cégek kevesebb, mint 0,5 százalékos bedőlési aránnyal.

Az egyes kerületek kockázatosságát vizsgálva is jelentősek az eltérések. A legalacsonyabb bedőlési index a XVII. kerületben mérhető, itt 2016 folyamán valamivel több, mint 6000 működő cégre mindössze 44 felszámolás jutott. Ez a városrész egy éve még a harmadik helyen állt a legkevésbé kockázatos kerületek rangsorában, ám a 12 hónap alatt produkált 0,84 százalékpontos javulás elegendő volt az elsőséghez. Ugyancsak kiemelkedő a XII. kerület 0,8 százalékos bedőlési indexe, amivel sikerült megőriznie tavalyi második helyezését, míg a tavalyi győztes II. kerület – ahol 15,5 ezer vállalkozásra 156 csőd és felszámolás jutott, a harmadik helyre került. A legmagasabb – 2 százalék feletti – bedőlési arányok az V. a XXI., a VI.,. és a IV. kerületeket jellemzik, míg tavaly a legkockázatosabb kerületek a XV. (3,49 százalék), a VII. (3,3 százalék) és a VIII. kerületek (3,16 százalék) voltak. A bedőlési index értéke a XXIII., a XV., és a VII. kerületekben több mint 1,5 százalékponttal mérséklődött, míg a XI. és a II. kerületekben 0,2 százalékpont alatt maradt a csökkenés. Egyedül a XI. kerületben nőtt a bedőlési index az elmúlt 12 hónapban, ám mindössze 0,27 százalékponttal.