Nyílt közgyűlés – évente egyszer

Idén erre március 21-én a Magyarregula szakkiállítás ideje alatt került sor. A közgyűlés programja méltán tartott számot az érdeklődésre, hiszen olyan témákat és problémákat tekintett át, amelyek jelentősen befolyásolják a szektor helyzetét.

Megnyitó beszédében Opitzer Gábor alelnök röviden bemutatta a több mint 10 éves múltra visszatekintő, 1999-ben alapított civil egyesület tevékenységét. Szó esett a VVE azon törekvéseiről is, amelyek segítségével érvényre szeretnék juttatni szakmai véleményüket minden olyan lehetséges fórumon, ahol erre módot találnak. A VVE-n belül a piaci versenyben fennálló érdekellentéteken felülemelkedve közös munkával kívánják támogatni a tisztességes piaci magatartást és versenyt, egyben megvédeni a hazai piacot a rosszminőségű termékektől. A bevezető előadás zárszava a Villamosipari Vállalkozók Egyesületének mottója volt: „Aki kimarad, az lemarad.”

A nyitóbeszédet követően Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője tartott több mint másfél órás előadást „Összefogás a villamosiparban – A kockázatkezelés egyedi lehetőségei – Változó jogszabályok, új csődtörvényi előírások a gyakorlatban” címmel.

Csatlós Csilla előadását rendkívül nagy érdeklődés fogadta. Nem véletlenül, hiszen a mai gazdasági helyzetben az építőipart sújtó körbetartozás sok villamosipari vállalkozás életét keseríti meg. Megdöbbentő adatokkal szembesülhetett a hallgatóság: ma hazánkban 535 000 társas vállalkozó, és 546 000 egyéni vállalkozó van nyilvántartva. 2012-ben már eddig 6840 cég alakult, mindeközben drasztikusan emelkedtek a felszámolások és a végelszámolások (a rendszerváltás óta több mint 1 millió cég szűnt meg, ment csődbe, tavaly 20 300 felszámolás volt, 22 958 végelszámolás mellett).

Ilyen környezetben nagyon kell vigyázni arra, hogy a kereskedők, gyártók milyen feltételekkel szolgálják ki a vevőket. A nem fizető vevőknek nagy előnyt jelent, hogy a cégek többsége még mindig nem osztja meg az információit a „konkurenciával”, így válik lehetővé, hogy több helyen is hatalmas tartozásokat hagynak maguk után.

Az előadás számba vette a cégtörvény változásait, és ezek hatását. Ilyen például, hogy 2012. január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvénybe bekerült az adóregisztrációs eljárás, amelynek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel és megtagadja az adószám kiadását az alábbi esetekben:

- ha az új cég vezető tisztségviselője vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli 15 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkezik,

- ha 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg vagy adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.

Fontos változás történt olyan szempontból is, hogy az ügyvezető felelősségének megállapítására nem csak azon ügyvezető vonatkozásában van lehetőség, aki a felszámolás elrendelésekor viselte ezen tisztséget, hanem akár a felszámolás elrendelését megelőző években ügyvezetői tisztséget viselt személyekkel szemben is.

A cégeladásokkal kapcsolatban fontos szabály, hogy a 15 millió forint feletti adótartozással rendelkező cégek vonatkozásában az adóhatóságnak joga van az átruházáshoz való hozzájárulást megtagadni, vagy biztosíték nyújtására kötelezni az adott társaságot.

Az előadásban szó esett még a felszámolási eljárás változásairól is. A Csődtörvény meghatározza azt is, hogy milyen tartalmi elemeket kell majd a hitelező írásbeli fizetési felszólításának tartalmaznia: legalább a követelése jogcímét (pl. szállítási szerződés, bérleti szerződés), összegét, megfizetésének határidejét és azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező felszámolási vagy egyéb bírósági eljárást kíván indítani.

Csatlós Csilla kitért arra is, hogy a fizetési határidők kitolása semmiben sem javítja a fizetési morált, de még a statisztikákat sem, hiszen az adós, aki nem szándékozik időben fizetni, az a hosszabb határidőnél is megtartja ezt a szokását.

Kihangsúlyozta, hogy a legfontosabb a vevőmonitoring, és az, hogy a vállalkozások igyekezzenek megosztani az információt egymással annak érdekében, hogy a tisztességtelen vásárlókat kiszorítsák a piacról.

Az előadást számos kérdés követte, majd rövid szünet után Bíró Péter, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője folytatta a prezentációk sorát. Rövid bemutatkozást követően „A megújuló energia hasznosítási cselekvési terv hatásai a hazai villamos energia piacra” címmel tartott előadást, amely egy kutatás eredményeit dolgozta fel.

Az elhangzott kutatási eredmények alapján elsősorban a szél és a biomassza – mint megújuló energiaforrások – területén várhatóak előrelépések, de konklúzióként elhangzott, hogy amennyiben Magyarország nem képes rövid időn belül megbízható, kiszámítható, a felmerülő kockázatokat kezelő és attraktív támogatási rendszert felépíteni, valamint a végfogyasztói árak befagyasztásáról nem mond le, akkor egy egyébként is bizalmatlan befektetői környezetben a várt beruházások szinte biztosan elmaradnak.

A záró előadást dr. Szilágyi Márta, a VVE jogásza tartotta, aki a gazdasági környezetről beszélt „A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről” címmel.

A beruházások megvalósítását azzal teszi a törvény egyszerűbbé és gyorsabbá, hogy a Kormány által kijelölt hatóságok, szakhatóságok – mind első, mind másodfokon – rövidebb határidőn belül kötelesek a jogszabályi előírásoknak megfelelő építésügyi dokumentációt megvizsgálni, és döntésüket meghozni. Ennek feltétele, hogy a törvény eltérő szabályok alkalmazását rendeli el ezekben a kiemelt jelentőségű ügyekben, úgy, hogy a soron kívüli elbírálás során az ügyintézési határidő két hónap lehet. Ennél is rövidebb a határidő – 30 nap –, ha a kérelmet építésügyi igazságügyi szakértő készíti elő, és nyilatkozatát is benyújtja.

Mint azt dr. Szilágyi Márta elmondta, a csőd és felszámolási eljárás szempontjából nem ügyeket, hanem gazdálkodó szervezeteket (nem csak gazdasági társaságot) minősíthet a Kormány rendeletében stratégiailag kiemeltté. Ebben az esetben a cél az egységesített eljárás, az adóssággal küzdő gazdálkodó szervezet közérdeknek megfelelően történő reorganizációja, illetve megszüntetése. Az ilyen gazdálkodók csőd és felszámolási eljárásában kizárólag a teljes egészében állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. járhat el.

Az előadás elhangzását követően még lehetőség volt kötetlen beszélgetésre, a felmerült kérdések megvitatására.

A VVE tevékenységével kapcsolatban bővebb információt a www.villamosipar.hu honlapon találnak az érdeklődők.